Virtuális moleskine

Tegnap este megnéztem a Rokonokat. Általában a magyar kötelező olvasmányok filmes feldolgozása inkább ismert a diákok és a teljes közönség előtt mint maga a regény. S az esetek nagyrészében nagyszerű filmes feldolgozásokról van szó. Ellentétben Móricz "rokonaival". Ennek…

Amikor 13 éves voltam, azt mondta nekem valaki, hogy nehogy Pilinszkyt olvassak... Hogy a 13 éves szellemi színvonalamra utalt, vagy ő nem szerette Pilinszkyt, vagy... mindegy. Akkor csak ízlelgettem a költészetét - bár ez most sincs másként... Először azért lapoztam fel mert…

Szenvedély, munka, hobby...

Az a kritika ért, hogy nincsenek fotók a blogomon. No, ezen ne múljon... :)

Azt mondják, halálunk pillanatában 21 grammot veszítünk a testsúlyunkból. Mindannyian. Néhány pénzérme, egy darabka csokoládé, egy kolibri súlyát. Vajon a lélek teszi ki ezt a 21 grammot? (...) Mekkora a bosszú súlya? Mekkora a bűn súlya? Mekkora a szerelem súlya? (21 gramm…

Mit kiván a magyar nemzet.Legyen béke, szabadság és egyetértés. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös…

Néhány hete elkezdtem Coelhot olvasni. Divatos, talán ezért... Egy újságíró kövesse az irodalmi trendet - gondoltam. A Zahírral kezdtem. Nem értem miért annyira divatos. Félreértés ne essék, szerintem – munkáját látva – korunk egyik legjelentősebb írója. De a halálról, az…

Biztos vagyok abban, hogy mindenki dédelget valami nagy álmot, valamit, amivel úgy érzi szeretné megváltani a világot. Amikor elkezdtem dolgozni, az első sértő kritikát egy a szakmába beleöregedett újságírótól kaptam: szerinte nyugodtan higgadjak le, mert a világot már Krisztus…

Keresztfiam, Benjámin

Van amikor önmagát vétózza meg az ember, mint ahogy most is... (értsd: az utazás nagyszerűségének ellenvéleménye...) Az utazás nem mindig élmény... Vagy lehet, hogy nem is kell mindig annak lennie? Példát kaptunk ebből is. 100 km/h sebességgel száguldó szelet átszelve, viharos…

Az, hogy valaki 24 évesen leül, és írni akar valamit magáról, másoknak, talán furcsának tűnik. Jönnek azok a gondolatok, hogy: mit tud huszonnégy év után az ember. Semmit. Valamit, vagy talán mindent. Azt hiszem olyan ez mint az öltések – nem vagyok túl jó varró, sőt mondhatni…