Nem is tudom, van benne mégis valami varázslatos... Valami megfoghatatlan és megnyerő... Olyan földöntúli, már-már mennyei... Szőke mosolygás az egész pillanat, visszatekintő csoda pillanatok... Olyan igazi hűsítő, frissítő, erőt adó, lelkesítő és bíztató...
Mit kell tenned? Melyik a fontosabb?
A döntés torokszorító könnycseppe görög... Ez, vagy az, így, vagy úgy - de menned kell. Tenned kell, lépni... Ott lenni, és tudni, hogy ezt kell tenni, ott és akkor, mert az a helyes. Tudni, de legalább hinni benne, ehet, hogy csak ott, és csak akkor volt helyes, de ennyi elég nekem...
A szemed elé kerülő múlt diaképeken átszűrődik a múlt-varázs fénye, s a színeket a jövődre vetíti...
Annyira, de annyira... Ott és akkor... Csak akkor?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.