Virtuális moleskine

"kapcsolataink annyit érnek, amennyi áldozatra hajlandóak vagyunk értük" kruppa levente

Azt kellene eldöntenünk, hogy célokért élünk vagy magáért az életért, az útért. Valamihez tartunk szüntelen és az odavezető útra sem emlékszünk, vagy minden percet átélünk...

Mindenemet eldobnám, Nevem megváltoztatnám, Megtagadnám aki voltam, Hogy megtaláljam nyugalmam. Lennék kispolgár boldogan Bárhol, ahol béke van. Lennék köztük én az átlag, Kinek az Emberi Jogok járnak. Bújtam, amikor mindenki vonult. Adtam, amikor mindenki koldult. Röhögtek…

Mert hiába is mondják ezredjére is, hogy ez a kabát már lyukas, rég kiment a divatból és egyébként is fakó, ez engem cseppet sem hat meg, hisz ez a kedvenc kabátom. Nem érdekelnek a tanácsok, szúró pillantások, kritikák, rosszalló tekintetek, akkor is ez a kedvenc kabátom.…